Oberwart 21.März 2004

Tisztelt Emlékezök!

Emlékezni és fejet hajtani jöttem a zalaegerszegi Zsidó Hitközség nevében a Holocaust 60. évfordulóján. Emlékezni és fejet hajtani a Keresztpajta magyar-zsidó áldozatai előtt.
Emlékezni a huszadik század Golgotájára, arra az utazásra, melynek végállomása a kémény füstje volt.
A szó genetikai értelmében Én is túlélő vagyok. Ha szüleim nem menekülnek meg Auschwitz és Mauthausen poklából, akkor ma nem állhatnék itt.
De sajnos nem állnak itt a Keresztpajta áldozatai, nem áll itt a 600.000 magyar zsidó áldozat.
Pedig ha a háború utolsó óráiban, a biztos vereség tudatában másképp cselekszik a magyar kormány, akkor értékeink, az éri szellem nem veszett volna el. Ez nemcsak az emlékezés ideje, hanem az igazság pillanata is. Az igazságé, amit mindig a tények támasztanak alá.
A tények pedig makacsok, ahogy Kertész Imre Nobel díja írónk mondta; legyen végre egység a szavak és a tettek között.
A szavak-tettek egységét mutatja a Rohonci Menekült és Emlékezési Iniciatíva, akik évről-évre emlékezésre gyűlnek össze itt a Keresztpajtánál.
Fontos feladatot végeznek az utókor számára. Őriznek egy lángot, mellyel bizonyítják, hogy a láng nem csak emészteni, hanem építeni is tud.
Ezt a lángot jött őrizni a zalaegerszegi Zsidó Hitközség is. Emlékezzünk és hajtsunk fejet.
Siklósi Vilmos - Zsidó Hitközség Zalaegerszeg

Ich bin hierher gekommen um zu gedenken und das Haupt zu neigen, im Namen der jüdischen Gemeinde von Zalaegerszeg an der 60. Jahreswende des Holocaust. Wir wollen der ungarisch-jüdischen Opfer beim Kreuzstadl gedenken und das Haupt neigen.
Es ist ein Gedenken an das Golgota des Zwanzigsten Jahrhunderts, an diese Reise, deren Endstation der Rauch des Schornsteins war. Im ursprünglichen Sinne des Wortes, bin auch ich ein Überlebender. Wenn meine Eltern der Hölle von Auschwitz und Mauthausen nicht entkommen hätten können, wäre es mir heute nicht möglich, hier zu stehen.
Aber leider stehen die Opfer des Kreuzstadls nicht hier und auch nicht die anderen 600.000 ungarisch-jüdischen Opfer.
Wenn sich die ungarische Regierung in den letzten Stunden des Krieges im Bewusstsein der Niederlage anders verhaltende hätte, wären die edlen Werte und der menschlicher Geist nicht verloren gegangen.
Es ist nicht nur die Zeit des Gedenkens, sondern auch der Moment der Wahrheit. Der Moment der Wahrheit, der immer von Tatsachen unterstützt wird. Die Tatsachen sind aber hartnäckig, wie unser Nobelpreisträger Schriftsteller Imre Kertesz sagte; es muss zwischen Worten und Taten eine Einheit geben.
Die Einheit der Worte und Taten zeigt die Rechnitzer Flüchtlings- und Gedenkeninitiative und Stiftung, die jedes Jahr hier beim Kreuzstadl viele Menschen zum Gedenken versammelt.
Hier wird eine wichtige Aufgabe für die Nachwelt erfüllt. REFUGIUS hütet eine Flamme, und beweist, dass die Flamme nicht nur zerstört, sondern dass daraus auch etwas entstehen kann.
Um diese Flamme zu bewahren ist auch die Judengemeinde von Zalaegerszeg gekommen. Gedenken wir und neigen wir das Haupt.